Halmos kerámia: Habán mázak és tárgyak rekonstrukciója

Ónhamu

Ónhamu

Halmos Ferenc

Habán mázak rekonstrukciója

A Sárospataki külső vár 17. század végi feltöltéséből előkerült habán ónmázas kerámiák elemzési adatai (1.) alapján, melyeket az MTA Geokémiai Kutatóintézet munkatársai Tóth Mária és Bajnóczi Bernadett bocsátottak rendelkezésemre, megkíséreltem azok cserepének és mázának rekonstrukcióját.

1. táblázat

Sárospataki külső vár, 17. század végi feltöltésből előkerült habán ónmázas kerámiák: a mázak kémiai összetétele

#1-6: minták sorszáma; átlag, alatta dőlt betűvel a szórás, n = mérések száma; tömeg%, energia-diszperzív röntgenspektrométeres mérések

Sárospataki külső vár, 17. század végi feltöltésből előkerült habán ónmázas kerámiák: a mázak kémiai összetétele

#1-6: minták sorszáma; átlag, alatta dőlt betűvel a szórás, n = mérések száma; tömeg%, energia-diszperzív röntgenspektrométeres mérések

Minta	SiO₂	PbO	SnO₂	Na₂O	K₂O	CaO	MgO	Al₂O₃	FeO	CoO	NiO	As₂O₃	Sb₂O₃	CuO	MnO	Cl	Össz.	SnO₂ /PbO	K₂O/Na₂O	K₂O+Na₂O
Fehér ónmáz
#1	45.61	22.78	20.00	4.07	2.54	1.03	0.12	1.25	0.33	ne	ne	ne	ne	ne	ne	0.69	98.40	0.88	0.62	6.61
(n=4)	(2.45)	(2.49)	(0.61)	(0.95)	(0.54)	(0.29)	(0.15)	(0.23)	(0.11)							(0.16)	(3.29)
#2	41.77	25.11	16.00	3.51	3.49	1.27	0.12	2.37	0.17	ne	ne	ne	ne	ne	ne	1.00	94.79	0.64	0.99	7.00
(n=8)	(0.58)	(0.71)	(0.73)	(0.45)	(0.28)	(0.41)	(0.11)	(0.22)	(0.18)							(0.18)	(1.13)
#3	40.88	26.15	18.20	3.57	1.91	0.54	0.03	2.00	0.19	ne	ne	ne	ne	ne	ne	0.82	94.30	0.70	0.54	5.49
(n=5)	(1.35)	(2.39)	(1.40)	(0.25)	(0.24)	(0.14)	(0.12)	(0.15)	(0.17)							(0.05)	(4.37)
#4	47.04	17.00	19.24	2.74	2.80	2.27	0.25	2.94	0.36	ne	ne	ne	ne	ne	ne	0.37	95.01	1.13	1.02	5.53
(n=3)	(1.19	(1.50)	(2.13)	(0.13)	(0.22)	(1.03)	(0.10)	(0.35)	(0.16)							(0.08)	(3.18)
#5	42.07	24.73	18.17	3.08	2.36	0.80	0.07	2.06	0.11	ne	ne	ne	ne	ne	ne	0.83	94.27	0.73	0.77	5.44
(n=3)	(0.28)	(1.07)	(1.22)	(0.25)	(0.35)	(0.16)	(0.07)	(0.35)	(0.15)							(0.10)	(1.42)
#6	46.76	21.19	16.43	2.44	4.30	1.04	0,17	2.23	0.30	ne	ne	ne	ne	ne	ne	0.99	95.85	0.78	1.76	6.74
(n=3)	(3.51)	(0.25)	(0.33)	(0.05)	(0.19)	(0.16)	(0.15)	(0.05)	(0.11)							(0.13)	(2.68)
Kék ónmáz
#6	45.45	27.47	10.83	3.00	4.83	0.83	0.03	1.90	0.72	0.66	0.15	0.84	ne	ne	ne	1.03	97.76	0.39	1.61	7.83
(n=9)	(1.12)	(0.78)	(1.60)	(0.30)	(0.36)	(0.17)	(0.12)	(0.37)	(0.23)	(0.25)	(0.10)	(0.13)				(0.07)	(2.35)
Sárga máz
#1	42.16	35.71	0.33	3.87	2.45	0.68	0.19	2.85	2.01	ne	ne	ne	5.88	ne	ne	0.39	96.53	-	0.63	6.32
(n=3)	(2.35)	(0.82)	(0.33)	(0.58)	(0.26)	(0.02)	(0.01)	(0.48)	(0.11)				(0.87)			(0.13)	(3.03)
#2	47.62	24.20	0.81	3.41	3.26	0.71	0.22	3.24	2.67	ne	ne	ne	8.43	ne	ne	0.45	95.02	-	0.96	6.67
(n=4)	(2.83)	(0.73)	(0.60)	(0.25)	(0.39)	(0.08)	(0.13)	(0.28)	(0.41)				(0.52)			(0.15)	(1.93)
Kék máz
#1*	47.68	29.60	1.86	5.03	3.31	0.90	0.05	1.1	1.04	0.72	0.45	0.67	ne	ne	ne	0.36	92.77	-	0.66	8.33
(n=3)	(2.89)	(0.90)	(0.19)	(1.06)	(0.04)	(0.13)	(0.02)	(0.11)	(0.13)	(0.24)	(0.04)	(0.34)				(0.11)	(5.54)
#2* (n=2)	51.70	23.69	1.10	4.43	3.33	0.75	0.11	1.45	1.30	1.02	0.87	1.50	ne	ne	ne	1.00	92.23	-	0.75	7.76
#6* (n=2)	45.44	31.65	3.33	3.22	4.56	0.66	-0.12	0.76	1.35	1.31	0.32	1.62	ne	ne	ne	0.66	94.74	-	1.42	7.78
Zöld máz
#1*	39.10	29.75	13.31	5.26	2.47	0.83	0.25	2.31	0.59	ne	ne	ne	0.19	1.76	ne	0,75	96.55	-	0.47	7.72
(n=4)	(0.96)	(0.51)	(0.54)	(0.10)	(0.04)	(0.10)	(0.10)	(0.27)	(0.17)				(0.42)	(0.27)		(0.06)	(0.86)
#6*	47.03	24.05	10.79	3.69	5.06	0.90	0.37	3.89	1.14	ne	ne	ne	ne	0.65	ne	0.80	98.37	-	1.37	8.75
(n=6)	(1.90)	(2.46)	(1.87)	(0.34)	(0.40)	(0.09)	(0.12)	(1.07)	(0.44)					(0.21)		(0.15)	(1.72)
Fekete máz
#1* (n=1)	38.59	20.08	22.79	4.48	2.56	0.97	0.04	0.92	0.36	ne	ne	ne	ne	ne	3.28	0.52	94.59	-	0.57	7.04
#1** (n=1)	34.89	19.70	0.62	4.45	1.95	1.17	0.54	2.28	2.92	ne	ne	ne	ne	ne	22.43	0.18	91.13	-	0.44	6.40
#2* (n=1)	41.43	33.95	6.76	5.07	3.74	0.73	0.19	2.63	0.71	ne	ne	ne	ne	ne	4.06	1.05	100.33	-	0.74	8.81
#2**	40.45	24.42	1.55	5.33	3.00	0.67	0.04	2.68	1.38	0.85	0.68	(1.45)	ne	ne	11.92	0.74	95.16	-	0.56	8.33
(n=3)	(2.34)	(0.22)	(0.18)	(0.20)	(0.30)	(0.11	(0.13)	(0.27)	(0.17)	(0.07	(0.15)	(0.29)			(4.38)	(0.09)	(1.35)
#6*	43.16	22.74	11.77	3.96	4.67	1.09	0.23	3.44	1.07	ne	ne	ne	ne	0.61	2.43	0.86	96.03	-	1.18	8.63
(n=4)	(1.22)	(1.96)	(1.66)	(0.69)	(0.46)	(0.27)	(0.21)	(0.78)	(0.22)					(0.35)	(1.32)	(0.25)	(2.92)

ne: nem elemeztük, * kék, zöld vagy fekete máz fehér (vagy kék) ónmáz felett, ** fekete máz sárga vagy kék máz felett

1. A fehér mázak esetében 6 elemzési adat állt rendelkezésemre. Ezek közös jellemzője a viszonylagos magas (a szokásos mennyiség duplája!) 16-20% közötti ónoxid tartalom. A fennmaradt leírások szerint (2) ezt ónhamu segítségével vitték be a mázba, amely ónhamut régen fém ólom és fém ón megolvasztott keverékének lassú oxidálásával (hevítés+keverés szabad levegőn vagy égetés a kemencében) állítottak elő. Mivel a mázak égetés utáni tulajdonságait az oxidösszetétel határozza meg lehetőségem volt a régi fáradságos, lassú és egészségügyi kockázatokat jelentő előállítási mód helyett egy, a mai kornak megfelelő módszer alkalmazására. Ismert összetételű gyári készítmények felhasználásával állítottam össze az elemzési adatok ismeretében a kiválasztott összetételeknek megfelelő mázakat. A következő alapanyagokat használtam fel:

2. táblázat A mázpróbákhoz felhasznált alapanyagok összetétele (%)

	Pb₃O₄	Na₂O	K₂O	CaO	SiO₂	Al₂O₃	SnO₂	MgO
KTS90-1 fritt	59			5	31	4
M 1233 fritt		11,5	13,1	7,8	66,2	1,4
SnO₂							100
SiO₂					100
Bentonit			1,7	1,5	58,7	19,3		2,3
Minium	100
Zettlitzi kaolin		1,1		0,7	47,4	37		0,2

Kiindulásként a 6 db elemzési adat közül egy 16% és egy 20% SiO₂-ot tartalmazó máz összetételét számítottam ki (3335,3336 ), majd az első égetés után a 3336 máz összetételét módosítottam a további kísérleti keverék összeállításánál.

3. táblázat

A fehér mázpróbák összetétele

	KTS 90-1	M 1233	SnO₂	SiO₂	bentonit
3335	38	26	20	16	1
3336	42	28	16	10	1
3344	50	25	15	10	1
3346	55	25	6	10	1
3347	68	25	6	-	1
3350	68	25	16	-	1
3351	55	25	10	10	1
3353	-	28	16	8	-

+ a 3353 hoz hozzáadtam még: 26 g Pb₃O_{4-ot és 4g kaolint.}

A rendelkezésre álló frittek szükségesnél magasabb alkáli-földfém és Al₂O₃tartalma némi eltérést okozott a mázösszetételben, de ez csak olyan mértékű volt, (+0-4% CaO, +0-1.6 % Al₂O₃) amely a mázak tulajdonságainak lényeges megváltozását nem okozhatja. A kissé emelkedett CaO, MgO és Al₂O₃ tartalom legfeljebb némi olvadáspont emelkedést okoz

Mivel az alapanyagok már kellő finomságúan őrölten kerültek felhasználásra ezért azok őrlésétől eltekinthettem. Az összemért anyagokat vízzel feláztatva botmixerrel összekevertem, majd a máziszapokat (50g) telített CaCl₂ oldat segítségével (2-3 csepp) az ülepedés megelőzése miatt deflokkuláltam majd 900-as szitán háromszor átszitáltam.

Az így előkészített máziszapokat ecset segítségével 1-4 rétegben felfestettem (0-1mm vastagságban) az előzőleg elkészített próba cserepekre.

3. A 17. századi cserepek elemzési adatai szerint a habánok az edényeik készítésére magas (14-22 % ) CaO tartalmú fazekas agyagokat használtak, amelyeket a vizsgálatok szerint ( 1 ) 960⁰C körüli hőmérsékleten égettek ki.

4. táblázat

Sárospataki külső vár, 17. század végi feltöltésből előkerült habán ónmázas kerámiák: a kerámia(alaptest) kémiai összetétele

#1-6: minták sorszáma

átlag, alatta dőlt betűvel a szórás, n = mérések száma

tömeg%, 100-ra normálva, energia-diszperzív röntgenspektrométeres mérések

Minta	SiO₂	Al₂O₃	Na₂O	K₂O	MgO	CaO	TiO₂	FeO
#1	53.14	13.80	1.04	2.27	2.99	21.23	0.63	4.91
(n=3)	(3.22)	(0.62)	(0.36)	(0.29)	(0.22)	(1.59)	(0.19)	(0.34)
#2	53.63	12.77	1.03	2.20	2.85	22.46	0.44	4.62
(n=3)	(1.20)	(0.66)	(0.40)	(0.35)	(0.32)	(0.77)	(0.06)	(0.28)
#3	55.08	16.50	1.36	2.68	3.77	14.51	0.70	5.40
(n=3)	(1.06)	(0.59)	(0.15)	(0.10)	(0.25)	(0.43)	(0.07)	(0.41)
#4	57.61	15.04	1.26	2.70	2.93	15.99	0.58	3.91
(n=4)	(1.02)	(0.62)	(0.29)	(0.13)	(0.17)	(0.70)	(0.07)	(0.19)
#5	56.05	15.84	1.33	2.75	4.11	14.16	0.68	5.08
(n=4)	(0.22)	(0.31)	(0.14)	(0.27)	(0.26)	(0.37)	(0.08)	(0.27)
#6	54.58	16.32	0.78	2.50	2.82	17.91	0.62	4.48
(n=6)	(1.27)	(0.98)	(0.13)	(0.25)	(0.28)	(0.45)	(0.11)	(0.15)

A mázminták alapjául a következő összetételű cserepeket használtam fel:

SG 2000- fehérre égő német massza

Devecseri agyag

3334. számú minta:

90% devecseri agyag +10% wollasztonit

Kipróbáltam még egy ismeretlen összetételű, de az előzőeknél jóval magasabb CaO tartalmú ( és emiatt azonos hőmérsékleten az előbbieknél sárgábbra égő) téglaagyagot is, amelyet a Dombóvári Téglagyárban állítottak elő egy korábbi épületkerámiai rekonstrukciós munkámhoz (IMM, sárga tégla boltívek a belső udvaron)

Az erősen meszes agyagokat (un. tálföldeket) valószínűleg két ok miatt használták a habánok. Egyrészt ezek égetési színe 960^oC körül illetve felette az alacsony mésztartalmú agyagokkal ellentétben nem téglavörös, hanem az égetési hőmérséklet növekedésével és a CaO tartalom növekedésével arányosan egyre halványuló rózsaszínes majd sárgás színű. A világosabb színű cserépen vékonyabb mázréteg is elegendő a kívánt fehér alapszín elérésére. Másrészt a CaO tartalom növekedésével csökken a mázak hajszálrepedési hajlama a cserép növekedő hőtágulási együtthatója miatt. A cserépre tökéletesen illeszkedő máz révén növekszik az edény mechanikai szilárdsága és a cserép sem tudja beszívni a mázon keresztül a folyadékokat, ami esztétikai és egészségügyi okok miatt is előnyős.

3.A minták égetését kisméretű laboratóriumi kemencében végeztem 960-1000^oC-on, 60 perc felfűtési idő mellett.

4. A 3335. számú máz 960^oC-on viszonylag keménynek, nehezen olvadónak bizonyult, az ecsetnyomok nem simultak el tökéletesen.

A 3336. számú máz már kellően kiolvadt és elsimult.

Mindkettő máz felülete kissé „tojáshéjas” hasonlóan a 16-17.századi múzeumi példányokéhoz.

A két máz fedőképessége, színe, megfelelő, közöttük lényeges különbség nincs (elegendő a 16% ónoxid is).

A 3344. számú minta összetételében megemeltem 42-ről 50%-ra az ólmos fritt mennyiségét, és lecsökkentettem 28-ról 25%-ra az alkáli fritt mennyiségét. Lényeges változást nem észleltem a kiégetett két máz színében és felületében. 1050^oC-on történő újraégetésük során a mázak felülete kissé javult, simább lett (kevesebb „tojáshéjassággal” ).

A továbbiakban azt vizsgáltam, hogy miként hat a mázakra ha azok ónoxid tartalmát lecsökkentem 6 illetve 10%-ra illetve, ha csökkentem azok SiO₂tartalmát.

A 3346, 3347 számú minták 6% SnO₂-dal fehérítve jóval kevésbé fedő fehérek lettek, mint a 3336. és 3344 minták. A SiO₂tartalom csökkentése (3347) szintén a fedőképesség csökkenéséhez vezetett.

A 3344, 3350 számú mázak közel egyformák, lényeges eltérés nem mutatkozik közöttük. A 3350, 3351 számú mázak (16%, 10% SnO₂ tartalommal) tűnnek a 17. századi mázakhoz legközelebb állónak.

A 3353. számú mázat úgy állítottam össze, hogy az összetétele azonos legyen a 2# habán mázéval (3336) , de ez esetben az ólmos fritt helyett míniumot használtam az ólomoxid bevitelére.

A 3353. számú vékony rétegben, nagyon hasonlóan viselkedik a 3336-hoz, azonban nagyobb mázvastagság mellett erősen buborékos lett a kiégetett máz.

5. A cserepek színe (1000^oC) a 3344 számú mintánál jól észrevehetően világosabb, mint a kiindulási devecseri agyagé és hasonló a habán cserepek egy részéhez, halvány téglaszínű.A Dombóvárról származó erősen meszes cserép színe 1000^oC-on halvány sárgás amely szintén megfelel a habán edények egy részénél megfigyelhető cserépszínnek.

6. Színes mázak.

Sárga,türkizes zöld, egy félfedő és egy transzparens kék valamint egy fekete

előállításával próbálkoztam a megadott elemzési adatok alapján.

Az 1.táblázatban szereplő színes mázak közül a következő összetételeket vettem alapul

Kék ónmáz #6 - 3345

Kék máz # 1* - 3337

Zöld máz #1* - 3339

Fekete máz #1 **- 3365 , #2 **-3368

Sárga máz #1 -3338

Ezek és néhány további próba összetétele a következő ( g )

1. táblázat

	KTS90	M1233	SnO₂	SiO₂	CuO	CoO	NiCO₃	Fe₂O₃	Sb₂O₃	MnO₂	bent
3337	56	18		25		0,8	0,7				1
3338	60	26		6				2	6		1
3339	50	30	13	3	2						1
3345	55	25	10	10		0,7	0,6	1			1
3348	66	25						2	6		1
3349	60	30	6		2			0,6			1
3354	60	26		6				2	10		1
3365	35	28		6				3		25	1
3368	50	36								12	1
3369	80	12							6		1
3369B	80	12						2	6		1
3373	60	26	PbO:6					2	6		1

A kék ónmáz és a kék máz (3345 ill. 3337 ) színe , olvadási tulajdonságai megfelelnek az elvárásoknak.

A zöld mázak közül a 3339 fedőhatású , a 3349 valamivel transzparensebb türkizes zöldek. Az alacsonyabb ónoxid tartalmú és valamivel magasabb ólomtartalmú 3349 máz felülete fényes, hibátlan a 3339 kissé tojáshéjas.

Mindkettő hasonló a régi mázakhoz.

A sárga mázak 3338,3348,3354 , kevésbbé intenzív sárgák lettek ,mint az eredeti darabokon. A Sb₂O₃ tartalom 6-%ról 10-re emelése teljesen hatástalan volt, nem változott a sárga szín intenzítása.

A 3369 mázban megnöveltem az ólmos fritt arányát,de nem kevertem hozzá vasoxidot. Az eredmény egy egészen halvány sárga máz lett .

2 % vasoxid hozzákeverése után -3369B – felerősödött a máz sárga színe

Mindkét máz felülete mázhibás, buborékos lett

6-6 g mínium és Sb₂O₃ keverékét a mázas égetés során -1000⁰C-on izzítva nápolyi sárgának nevezett festéket készítettem.

Ezzel színeztem meg ezután a 3338 szerinti alapmázat . Az így kapott máz-a 3373- a 980 ⁰C-os égetést követően fényes felületű és kellően intenzív sárga lett.

A fekete máz színezését az elemzéseknek megfelelően vas és mangán oxidokkal végeztem. Az elemzések 2.4 és 22.4 % közötti MnO tartalomról tanúskodnak.

Ezek a nagy eltérések abból is adódhattak, hogy a fekete mázat mindig csak dekorálásra, másik máz fölé festve használták a habánok. A múzeumi példányokon megfigyelhető, hogy ugyanaz a máz vékony rétegben festve mangánlila színt, extrém vastagon fekete színt eredményez. Tapasztalataim szerint 2-4 % MnO tartalommal nem érhető el fekete szín a mázakban, ezért a 24 % MnO tartalmat mutató elemzés összetételéből indultam ki.- 3365. máz.

Ez az összetétel önmagában erősen habzó és kihűlés után nem tökéletesen kisimúlt kékesfekete mázat eredményezett,mind 960⁰C, mind pedig az 1000⁰ C-os égetések után. Fehér mázra festve nem valami szép , kissé lilás sötétbarna színt adott.

A következő mázkeverékben - 3

368 – az elemzési táblázat, #2 ** fekete mázát modelláltam, a benne lévő 1 % vasoxid elhagyásával.

Az 1000⁰ C-os égetést követően egy fényes fekete máz alakult ki a cserépen amely a fehér mázon- 3344- vékony rétegben festve jellegzetes mangán lila színt adott. Vastagon festve egészen sötétbarna, csaknem fekete .

Szerencsi Mihály feljegyzéseiben (3) található 4 db ún. „ Új keresztény fejér máz”készítésének leírása alapján megpróbáltam kiszámolni azok lehetséges összetételeit.

Jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a receptekben szereplő kristályüveg származása, összetétele ismeretlen.

Más receptjeiben is előfordul a kristályüveg használata. (3) 215. oldalon: „Szép, jó Velentziae kristály „ néven

Kristályüveg elnevezés alatt vagy ólom ,vagy káli kristály üveget értünk .

Sajnos korabeli üvegösszetételeket nem találtam, ezért a következő összetételekkel számoltam.

	PbO	SiO₂	CaO	Na₂O	K₂O	egyéb
Velencei üveg (3)	-	69.5	5.8	19.4	3.0	3.5
Cseh káli kristály (4)	-	77,2	5,6	2,4	14,8
Cseh ólomkristály (4)	27	55	-	4,5	13

A felhasznált fémek ( ón , ólom ) összetételét nem ismerve a számításaim során azokat 100 % tisztaságu színfémekként vettem figyelembe.

A leírások szerint az ólmot és ónt hevítéssel oxidálták ,nyerve így az ún. ónhamut (kalcin ). Ezt keverték,őrölték össze azután őrölt kristályüveggel, kvarcliszttel (hevítéssel és hirtelen lehűtéssel könnyen őrölhetővé tett „békasó”-kvarckavics ) és finomított kősóval.

A következő összetételeket írta le.

Ezek alapján számoltam ki a következő mázösszetételeket:

		PbO	SnO₂	SiO₂	Na₂O	K₂O	CaO	Al₂O₃
Fehér mázak		17-25	16-20	42-46	2,4-4	1,9-4,3	0,5-2,3	1,2-2,9
Átlagos fehér máz 1-4		23	18	44	3	3	1	2
Velencei üveggel	V 1	18,5	11,1	53,1	12,3	1,5	3.0	-
	V 2	16,5	9.6	47.7	17,4	1,7	2.6	-
	V 3	12,5	11,6	51,6	16,5	1,2	1.2	-
	V 4	22,2	7,4	55,4	11,1	1,5	2-2	-
Cseh káli üveggel	K 1	18,5	11,1	57,0	4,4	6,7	2,2	-
	K 2	16,5	10,0	53,6	10,0	6,8	2,7	-
	K 3	12,5	11,6	56,3	12,5	3,8	1,3	-
	K 4	22,2	7,4	56,4	7,,9	5,4	2,1	-
Cseh ólom üveggel + 5% kao-lin	P 1	28,9	10,6	47,2	5,6	5,6	-	2,1
	P 2	28,3	9,6	43,9	10,4	7,4	-	1,7
	P 3	19,0	11,2	57,7	13,1	4,4	-	1,9
	P 4	29,6	6,8	48,6	4,8	4,4	-	1,9

A fenti összetételek vizsgálata azt mutatja, hogy a laboratóriumi elemzések adatait legjobban a P1 és a P4 összetételek közelítik meg.

Ez valószínűsíti azt, hogy ólomkristály üveg őrleményét használták fel a sárospataki habánok a Szerencsi Mihály által megadott 1. ill a 4 receptúrákhoz közelálló receptek szerint.

Jelentősebb eltérés az ólom- és az ónoxid koncentrációkban mutatkozik.

Kb annyival több az ólomoxid mennyisége , mint amennyivel kevesebb az ónoxidé. Ez esetleg abból is adódhat, hogy nem tiszta ólmot hanem ólom-ón ötvözetet használtak föl az ónhamu készítése során a habán fazekasok.

Erre utalnak a Vyskovban a 18. században lejegyzett habán mázreceptek , amelyekben az ablakok ólmozásához használt ólomötvözetet használtak föl.

Sajnos az ilyen ötvözetek összetételéről nem találtam adatokat, csak utalást arra, hogy ónt vagy antimont volt szokás abban az időben erre a célra fölhasználni. ( az ötvözetlen ólom nem eléggé szilárd, tartós )

Összefoglalás

A sárospataki minták elemzési adatai alapján elkészült mázminták viselkedése, alátámasztotta a kipróbált elemzési adatok többségének helyességét. Az IMM gyűjteményben található 17. századi edények mázához, cserepéhez nagyon hasonló mintákat sikerült készítenem.

Az elemzési adatok és a Szerencsi Mihály által 1809-töl lejegyzett fehér habán mázak összetételének összevetése arra utal, hogy a receptúrákban szereplő kristályüveg valószínűleg ún. káli-nátron- ólom típusú kristályüveg lehetett.

A nyersmázas (míniumos) minta viselkedése azt mutatja, hogy a jobb minőségű mázak készítéséhez szükség volt valószínűleg a mázak előzetes frittelésére (összeolvasztására). A korabeli mázak ilyen előkészítéséről irodalmi adatok tanúskodnak (2)

A felhasznált 16-20%-nyi SnO₂ jóval magasabb a korunkban már ritkán használt ónoxidos fehér mázak előállításához szokásos mennyiségnél (max. 8-10%). Esetleg azért használhattak ilyen mennyiséget belőle, hogy a felhasznált drága máz mennyiségét ily módon csökkenthessék. A nagyobb fedőképességű máz esetében, vékonyabb mázréteggel is elérhető ugyanolyan fehérségű mázfelület, mint egy alacsonyabb ónoxid tartalmú máz felhasználásával. Másrészt a vékonyabb mázréteg felülete simább, jobb minőségű mint ugyanazon máz vastagabb rétegben alkalmazva.

A növekedő ónoxid tartalommal erősen növekszik a mázak égetés közbeni viszkozítása és így kevésbé hajlamos a cserépről lefolyni.

A vegyelemzések adatai alapján jól sikerült rekonstruálni a színes mázakat is.

Az antimon-trioxiddal színezett sárga mázak esetében elengedhetetlen az ún. nápolyi sárga előzetes előállítása, ha kellően intenzív színt akarunk nyerni. Arról tanúskodnak Szerencsi Mihály feljegyzései , hogy a habánok is így készítették elő mázaikat. Ugyancsak elengedhetetlenül szükséges kis mennyiségű vasoxid bevitele a sárga mázba, mivel erőteljesen növeli a nápolyi sárga intenzitását. (Ezt régen vasrozsda vagy vörösagyag adagolásával oldották meg.)

A fekete máz esetében a 12 % mangánoxidot kimutató elemzés bizonyult a leghasználhatóbbnak. Fehér mázra vékony rétegben festve mangánlila színt ad - hasonlóan a régi habán festékekhez - míg egészen vastagon csaknem fekete színű.

Kis mennyiségű vasoxid ill. kobaltoxid segítségével beállíthatjuk a kellő fekete színárnyalatot

(1) A máz és cserép elemzési adatokat az MTA Geokémiai Kutatóintézet munkatársai, Tóth Mária és Bajnóczi Bernadett bocsátották rendelkezésemre.

(2) Dr Wartha Vincze Az agyagipar technológiája. 217. oldal Reprint. Megjelent A Wartha Vince emlékkiállítás című könyvben 2005 .IMM

(3) Mester Edit :Üvegművesség a középkorban és a koraújkorban. 2. oldal

(4)

Üvegösszetételek: Tamás Ferenc: Szilikátipari kézikönyv MK 1982.

A rekonstruált receptek alapján elkészítettem az IMM felkérésére a gyűjteményükből kiválasztott 17. századi habán kerámiák olyan másolatait amelyekre a dekorációnak csak egy kis részét festettem rá. Ezek a munkáim azóta is a Múzeum gyűjteményében találhatóak .

Mázpróbát mérek ki.